Októberben töltötte be a nyolcvanat Udo Kier, az elmúlt fél évszázad megbízható filmes gonosza, az élő kapocs Bódy Gábor és Lars von Trier, Gus Van Sant és Michael Bay, Madonna és Schwarzenegger, Drakula és a Holdon lakó nácik között. A Palm Springs-i sivatagban élő legendával telefonon beszélgettünk.
Nem szeret konfliktusokat generálni maga körül, békés életre törekszik, mondja Balázsovits Lajos színművész, aki azért néhány konfliktusos és karcos történetet is megoszt a HVG-nek adott portréinterjúban. Mesél arról, hogyan veszett össze, majd békült ki Jancsó Miklóssal, hogyan kötött házasságot Almási Éva színésznővel, milyen politikai játszmák zajlottak a színfalak mögött a Játékszínben, és, hogy miként nem lett végül sztár Olaszországban.
A Jancsó és köre című kötet közel félezer oldalon mindent elmond, ami interjúkban elmondható arról, miként született meg a magyar filmtörténet legnagyobb jelentőségű életműve.
Szeptember 27-én lett volna 100 éves a magyar filmművészet, de nyithatjuk szélesebbre a perspektívát, a modern magyar kultúra egyik legjelentősebb alakja, Jancsó Miklós. Gazdag életművéből válogattunk.
A NER több fronton is uralta a rendezvényszervezést az elmúlt hónapban, volt itt mise, esküvő, kiállítás is, de azért ennél izgalmasabb szálak is foglalkoztattak bennünket. Ha lemaradt volna, itt felidézzük az elmúlt hónap cikkeit a Kult és az Élet + Stílus rovatból.
Nem volt hajlandó nem szabadnak lenni. 1921. szeptember 27-én született a magyar filmművészet egyik legnagyobb alakja, Jancsó Miklós, aki sajátos, új filmnyelven mesélt a kisember és a hatalom viszonyáról, az elnyomásról.
Sok mindenben hasonló a Kádár-kor és a NER, de utóbbi ravaszabbul és cinikusabb módon működteti a hatalmi mechanizmusokat – véli Lovasi András.
Szeptember 27-én lenne 100 éves Jancsó Miklós. Művei külföldön is óriási sikereket arattak, olyan filmesek beszéltek arról, hogy hatást gyakorolt rájuk, mint Martin Scorsese, Alfonso Cuarón vagy Jórgosz Lánthimosz.
Korát és korszellemét megelőző, a szocializmussal kevéssé konform nézeteket vallott Liska Tibor közgazdász-tudós, aki ma lenne 95 éves. Ő robbantotta ki többek közt a Kádár-kor egyik legjelentősebb kulturális vitáját. Alakját e cikk szerzője, Farkas Zoltán hamarosan megjelenő kötete is felidézi.
Egy ország Kapája, bár sokan azt se tudják, honnan valók azok a jelenetek, amikben olyan viccesen káromkodik. Mucsi Zoltán abonyi szakmunkásból, vasutasból, postásból lett ismert és kedvelt színész, ahogy mondja, őt „megette a színház”. Most vaskos beszélgetőkönyvben vall életéről, dilemmáiról, a Kapa-Pepe duóról, a szakmájáról.
Kiengedték Nyugatra, színházban, filmben játszott, koncertezett, de legendás dalai csak fű alatt készült magnófelvételeken terjedhettek, a tévében nem szerepelhetett. Vlagyimir Viszockijnak ennek ellenére már életében hatalmas kultusza volt a Szovjetunióban, színpadi alakításai világhírűvé tették. Munka-, alkohol- és drogfüggő volt, 42 évet élt.
A színész szerint a propagandamédia bántani akar mindenkit, aki nem ők, mert irigyek.
Legmagasabb állami kitüntetését a járvány miatt még nem tudta átvenni, pedig már régóta vágyott erre az elismerésre Ladányi Andrea, aki Spanyolországból adott interjút a HVG-nek. A nemzetközileg ismert balettművész és koreográfus több évtizedes pályafutása során a társművészetek nagyjait is táncba hívta a film, a fotóművészet, a festészet és a színház területéről.
Jancsó Miklós és Nagy Zoltán segíti első számú magyar férfi teniszezőt.
Békés Márton szerint meg kell változtatni a kulturális mércéket, amelyeket plebejusabb, népibb értékek alapján kell kijelölni.
A 85 éves magyar filmrendező évtizedekig élt más országokban. Azt mondja, a hazája Európa és jobban szeret Lengyelországban lenni, mint Magyarországon.
Múlt héten zajlott a 9. Ördögkatlan Fesztivál, amelynek évek óta visszatérő fellépője Scherer Péter. Két színházi bemutató között a kisharsányi tornaterem előtt beszélgettünk vele egyebek között a Kapa-Pepe-szerepekről, ifjúsági előadásokról, a Válótársakról és finom quesadillákról.
A körbe-körbe forgó, sehova nem haladó történelmet mutatja be a Tanácsköztársaság bukása utáni idők díszletei között Jancsó Miklós Égi bárány című filmje, amelyet az Anno Filmklub legutóbbi eseményén vetítettek.
Ötven évvel a cannes-i nemzetközi premier után csütörtök este újra bemutatták Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotását a 68. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató program nyitóestjén.
Ha nem nyitott a közönség, a világ legjobb előadása is hidegen hagyja – véli a magát számos műfajban kipróbáló alkotó, a Nézőművészeti Kft. alapító tagja.
